2011. február 11., péntek

A Valentin napról

Sokan azt mondják, majmoljuk az amerikaiakat. Pedig a régi kontinensről indult az egész. A pogány hagyományok szerint február 14-én választanak párt a verebek, és ez Júnó istennőnek, Jupiter feleségének, a házasság és a család pártfogójának ünnepe is a Római Birodalomban. Ezen a napon a fiatal leányok Júnó templomába mentek, hogy ott egy szerelmi jóslatot kapjanak az igazi partner kiválasztásához, a férfiak pedig tombolát húztak a még hajadon nők neveivel, és virágot ajándékoztak nekik. Talán nem véletlen, hogy később a keresztény egyház erre a napra datálta Szent Bálint halálának évfordulóját, aki a legenda szerint II. Claudius császársága idején keresztény szertartás szerint esketett fiatalokat, köztük katonákat is, akiknek az akkori császári parancsok értelmében nem lett volna szabad házasságra lépni. A friss házaspárokat megajándékozta kertje virágaival. A hagyomány úgy tartja, hogy ezek a házasságok jó csillag alatt születtek.
Amikor Szent Bálintot börtönbe vetették, ott csodás módon visszaadta börtönőre vak leányának látását. A hagyomány szerint, mielőtt kivégezték, búcsúüzenetet küldött a lánynak, amelyet így írt alá: „A Te Bálintod”. Ez a Bálint-napi üzenetküldés leggyakoribb magyarázata.
Az angolszász országokból hozzánk Valentin-napként eljutó ünnepen a szerelmesek virággal, plüssfigurával és más apró ajándékkal vallják be és ünneplik meg egymáshoz fűződő érzéseiket.

Hát akkor rajta, fejezd ki mit érzel iránta!
Azt mondják ilyenkor nem illik visszautasítani senkit sem!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése